Tarjánpuszta község története



Tarjánpuszta elnevezése egy Árpádkori falu nevét őrzi. Tarian a mai Ravazd községtől délkeletre feküdt, s már 1086-ban olvashatunk róla a Bakonybéli Apátság birtokainak összeírásáról szóló oklevélben. III. Béla 1137-ben a Szent-Mártoni Apátságnak ajándékozta a Roz (Ravazd) és Toryán falu közötti földet legelőkkel és szántókkal együtt. A XIII. században III. Ince pápa 1216. évi bullájában történik még említés a településről, majd III. Honorius és IX. Gergely birtokösszeíró levelében szerepel Toryán néven.

  

A tatárjárás előtt a falunak három birtokosa volt: a király, a bakonybéli- és a pannonhalmi apát. Később több család szerzett tulajdont itt. 1492-ben kelt oklevélben találkozunk a Picsordiak nevével, akik néhány nemessel együtt gazdálkodtak a birtok egyik felében, a másik felében pedig a szentmártoniak. A XV. század végén egyesülhetett a két rész, ugyanis az ekkor keletkező összeírások már csak egy helységet említenek, Tarjánt. A mohácsi vész utáni török támadások elpusztították a települést, melynek helyén többé önálló falu nem alakult ki. Csupán kisebb lakott helyek tűntek fel az apátsági birtokon. Az 1609. évi adóösszeírás pusztaként említi, s később sem tudott tartósan benépesülni. Az elpusztult Tarján helyén maradt puszta pedig a Pannonhalmi Apátság birtokába került.

 

A XVIII. században Göncz Celesztin Főapát alatt (1709-1722) a település már a főapátság szentmártoni kerületének igazgatásába tartozott. Találtak kimutatásokat 1787-ből a gazdaság állományáról és jövedelméről. 1835-ben juhász- és kocsislakás, ló-, tehén- és birkaistálló épült. 1867-ben kápolnás tisztilakot alapítottak, majd 1879-ben iskolát emeltetett a főapát, Kruesz Krizosztom.

 

A Győr-Veszprém közötti vasútvonal kiépítésével 1896. augusztus 10-én megállót és rakodót kapott Tarjánpuszta. Másnap megindulhatott a személy- és teherforgalom. 1897-től gazdasági épületekkel és cselédlakásokkal bővült a falu képe. 1899-ben pedig egy szélmalommal gazdagodott a település, melyet a víz felemelésére, valamint őrlés és darálás elvégzésére használtak. Az uradalom a gazdálkodásnál nagy hangsúlyt fektetett a legelők hasznosítására, s az állattartásra. A szántóföldeket is eredményesen hasznosították. Erdők kivágásával pedig gyarapították a termelésre alkalmas területeket. A Pannonhalmi Apátság a két világháború között sokat fordított a település fejlesztésére.

 

1945 után a gazdasági épületeket lebontották, s az építőanyagot más községekben hasznosították. Tarjánpusztát pedig társközségként a három kilométerre levő Ravazdhoz csatolták. Az 1970. évi körzetesítéskor Pannonhalmához, majd 1991-ben a helyhatósági választások után ismét Ravazdhoz került településünk. 1991 májusában az itt élők kezdeményezték az önálló községgé alakulást. Ugyanezen év június 24. napján falugyűlés keretében népszavazással is törvényesen hangot adtak ezirányú kérésüknek. A szükséges engedélyek megszerzése után 1991. november 7-én a Köztársasági Elnök 1992. január 1-től önálló községgé nyilvánította Tarjánpusztát.

Az elkövetkezendő fejezetekben az elmúlt majd 19 esztendőt dolgozom fel. Kezdem a községgé nyilvánítással, folytatva az éppen soros beruházással. Némelyik beruházás egyik évről átnyúlik a másikba, vagy több évet karol át. Ezek taglalásakor kérem ne vegyék csapongásnak a krónikás feljegyzését.

A községgé nyilvánítást 5 tagú bizottság végezte.
Tagjai voltak a bizottságnak: Francia Attila
                                                  Kálmán Józsefné
                                                  Lanczendorfer Ignácné
                                                  Németh Béla
                                                  Szabó Mihály
Mivel soha nem volt önálló község Tarjánpuszta, ezért a fent leírt bizottság tagjainak első dolga az volt, hogy megrajzolja a kialakítandó község határát.
A községhatárok kialakításánál fő szempontként a volt  Apátsági birtok határát vettük figyelembe. Belterületünk adott volt, külterületünket Ravazd és Pannonhalma községek külterületéből alakítottuk ki.
Ezzel a kialakított alaptérképpel, a községre vonatkozó - lakosságszámból kiszámított - költségvetéssel, az itt élők aláírásával szentesített ívekkel, a június 24-i falugyűlésen elfogadott igenlő határozattal együtt az akkori Belügyminisztériumba küldtük el kérésünket, mely szerint Tarjánpuszta önálló községként szeretne gondoskodni az itt élők szükségleteiről.
Miután a Belügyminisztériumban megvizsgálták kérelmünket, előterjesztést tettek Göncz Ápád Köztársági Elnök Úrnak, aki ennek alapján Tarjánpusztát 1992. január 1-től önálló községgé nyilvánította.

Azt gondolom, hogy e kis csapat, és az azóta 4 évenként megválasztott tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatalban (később Körjegyzőségi Hivatalban)  és egyéb intézményeknél dolgozók, az itt élő lakosok mindannyian sokat tettek a maguk módján azért, hogy Tarjánpuszta sikeres település legyen.
Nagy hittel és szeretettel, a rendelkezésre álló forrásokkal jól sáfárkodva, a lehetőségeket felkutatva igyekeztünk minél többet tenni településünkért, környezetünk, az itt élők javára. 

Első intézkedésként befejeztük az iskolaépület felújítását amit - volt tanácsi pénzből, jó részt társadalmi munkában - még 1991-ben elkezdtünk. Segítség volt a befejezéshez az a 3 és fél millió forint, amelyet a Kormány Boross Péter külön előterjesztése alapján Tarjánpusztának biztosított. Ebből kb 2 millió forintot költöttünk az iskola beindítására, 1.5 milliót a Hivatali épület kialakítására.
1992. szeptember 1-én megkezdődhetett az oktatás az iskola épületben. Abban az épületben, amelyet 1879-ben építtetett a Szentmártoni Apátság. Név szerint Kruesz Krizosztom akkori főapát.
Az iskolát Boros József kántortanítóról neveztük el, aki 1905-től 1939-ig oktatta, nevelte a rá bízott tarjánpusztai, hármastarjáni és kisnyalkai gyerekeket ebben az épületben. Az ünnepélyes megnyitóra 1992. augusztus 30-án került sor. Az iskola felszentelését Dr Várszegi Asztrik Pannonhalmi Főapát végezte, aki hangot adott azon örömének, hogy a bencések által alapított iskola falai között újra megkezdődhet az oktatás. 
Az avatón a helybélieken kívül jelen volt Rubics Dezsőné, Koller Károlyné és Németh Zoltán is, akik korábban oktattak az iskola falain belül. 
Az újraéledt iskola első tanítói voltak: Horváthné Rozsnoki Zsuzsanna, Vass Viktória és Takács Zsoltné Szilvi tanító néni, Szabó Bea, Mészely Bea és mindannyiunk Magda nénije, Rubics Dezsőné nyugdíjas pedagógus. Ő generációk hosszú sorát oktatta, nevelte Tarjánpusztán.
A gyerekek örömmel vették birtokba az iskola épületét. Megkezdődött egy felejthetetlen időszak, ami a 2005-ös tanév végéig tartott.
A működés 13 éve alatt ismét elmondhattuk, hogy helyben, jó körülmények között, csendes, nyugodt ,,világba" érkezve tanulhattak a kicsik első osztálytól a negyedikig.
Nem csak a tanulmányokkal haladtak, hanem növekedtek bölcsességben, ügyességben. Figyeltek egymásra, megtanulták segíteni a másikat. 
A rendszeresen - Szabó Bea tanító néni által - megszervezett és megtartott nyári táborok alkalmával szinte az összes kézműves szakma alapfogalmával megismerkedhettek. Jártak úszásoktatásra, múzeumba, kirándulni.
Mindezekkel együtt úgy érzem, hogy az iskolaidőben és a külön foglalkozásokkal elsajátított képességekkel ,,felszerelve" jó útravalót kaptak az itt tanulók.
Sokan sajnáltuk, hogy a gyermeklétszám csökkenése és a finanszírozás részbeni elmaradása miatt be kellett ,,csukni" ezt az intézményt. Hisszük azt, hogy nem örökre.

Az iskola avatón kívül jelentős eseménynek számít, hogy ebben az évben részeseivé váltunk 6 települést felölelő térségi szennyvízberuházásnak. Écs, Pannonhalma, Nyúl, Ravazd, Győrasszonyfa és Tarjánpuszta települések vettek részt e beruházásban, melynek végső befejezése 1996-ban a szennyvíztelep átadása volt.
Ettől az időponttól kezdeve használhatja a lakosság a rendszert, amely Tarjánpuszta esetében kb. 30 millió forint állami támogatással, önkormányzati pénzeszközzel, és lakossági - ingatlanonként 40 ezer forint - hozzájárulással  valósult meg.

Közben kanyarodjunk egy kicsit vissza 1992 őszére.
Az iskola átadása után következő feladat volt a temető vízellátása. Ez a beruházás sokak tetszését váltotta ki, hisz addíg a vizet 500 méter távolságból kellett vinni szeretteink sírjához. Sok vízre volt szüksége annak, aki rendszeresen gondozta családtagjának síremlékét, hisz nem csak a vázába kellett víz a virágoknak, hanem a beültetett növények is igényelték a gondozást.

Kisebb esemény volt, de említésre méltó ebben az időszakban, hogy a Ravazdi Tsz tulajdonában levő valamivel több, mint 4 hektáros területet Önkormányzatunk megvásárolta.
Jelentőségét ennek az eseménynek az adta, hogy ez fent leírt terület a település dombon levő részén a Baross téren volt található. Ide épült annak idején az iskola épülete, a víztároló épülete (később Körjegyzőségi Hivatal) és 8 család lakhelyéül szolgáló volt cselédlakások.
Annak ellenére, hogy e területet mindíg is az itt lakók gondozták, Tsz majorként, a Tsz tulajdonába került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. Gondolom annak apropóján, hogy - mig nem bontották le - itt voltak a magtárak, a malom és a már említett viztartály is.
A vásárlás jelentősége abban állt, hogy a tulajdonviszonyok immár rendezhetőek voltak, hisz túl azon, hogy az Önkormányzat is tiszta képet kapott, az itt lakó családok részére is megnyugtatóan rendeződhettek a tulajdoni viszonyok. A Lakók, illetve az Ő felmenőik előbb a Bencés Uradalom bérlőiként lakták e lakásokat, majd 1947-es birtokelvétel után a tulajdonukba kerültek e lakások, de telekkönyvezni senki nem tudta amiatt, hogy a föld, amire épültek ezek a lakások a Ravazdi Tsz nevére kerültek.
Megfelelő felosztás után, a lakásokhoz mért kertekkel együtt az épületek is a használók tulajdonába kerülhettek, immár hivatalosan, földhivatali nyilvántartásba vétel után.
Mindezért ingatlanonként 7 ezer-től 15-ezer forintig fizettek a Lakók.

Ugyancsak 1992. őszére datálódott a vasút alatti volt cselédlakások területének Egyháznak történő vissazadása.
E területen nagyon rossz állapotban - a volt Pannonhalmi Tanács által -, életveszélyesnek nyílvánított kettő épületegyüttes állt. Kilenc személy lakta még az épen maradt 6 db szoba-konyhás lakást.
Az Ő elhelyezésükről megegyezés alapján az Önkormányzat gondoskodott.
Amint megtörténtek a költöztetések, a település lakossága nekiállt az épületek bontásának. Hálás köszönettel gondolok erre az időszakra, amely munkában megmozgatta a Tarjánpuszta lakosságának 3/4 részét.
Közel 100 ezer darab téglát bontottunk ki, amelynek egy részét a helybélieknek - jutányos áron - értékesítettünk, másik része az Önkormányzat építkezéseinél lett felhasználva. (pl. óvoda).

A terület a bontás után a Bencés Rend tulajdonába került. Később e terület helyett Önkormányzatunk 3,6 hektár szántót vásárolt a Bencés Rendnek. Ennek fejében, értékarányos cserét csinálva, megkaptuk a volt ,,hosszúházak" helyét, ahol 13 építési telket alakítottunk ki. Mindegyik telek gazdára talált. Egy részüket már beépítették.

1992-ben megterveztettük a volt víztározó felújítását, amelyben a Polgármesteri Hivatalt alakítottuk ki.
1993. márciusában elkészült az épület, melynek átadásán jelen volt dr Medgyasszay László Országgyűlési Képviselő is. Az épületet Dr Várszegi Asztrik és Hortobágyi Cirill Atya áldotta meg.
Ettől az időponttól kezdve szép, esztétikus környezetben tudjuk fogadni a hozzánk forduló ügyfeleket.
2002-től körjegyzőségi központ vagyunk. Győrasszonyfa és Bakonypéterd községekkel léptünk körjegyzőségre.
Körjegyzőink voltak: Horváth Péter, dr Rétháti Zoltán, dr Török Péter.
Jelenleg Ottlakán Beatrix a körjegyző.


Földgáz beruházás
1997-ben pályázatot nyújtottunk be a Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanácshoz annak érdekében, hogy a település földgázzal való ellátása megtörténhessen.
A valamivel több, mint 23 milló forint (bruttó) összköltségű beruházásból  15 millió 400 ezer forint volt a pályázaton nyert összeg,  4 millió 800 ezer forintot a lakossági befizetések tettek ki, a tervezéssel és engedélyekkel együtt az Önkormányzat 2 millió 800 ezer forintot költött e beruházásra. 
Saját beruházásként végeztettük el a kivitelezést. A Szolgáltató Égáz Rt 1.2 Ft/köbméter bérleti díjat fizetett azért, hogy szolgáltatást végzett településünkön. Ezen kívül vállalták a vezetékrendszer karbantartását, javítását, az esetleges felújítást, kifizették a rendszer felelősségbiztosítását.
Önkormányzatunk fizette az év i 20 ezer forintos vagyonbiztosítást. 

Úgy tűnt, hogy nem volt nagy összeg az a bérleti díj amit a Szolgáltató fizetett. Valóban kicsi összegnek számított az a 200-300 ezer forint közötti összeg, amit évente nekünk átutaltak bérleti díj címén, mégis azt kell mondjam, hogy nagyon jó volt az, hogy megtartottuk magunknak a gáz-vagyont, ez az országban is precedens értékűnek számított.  Túl azon, hogy bérleti díjat kaptunk érte, az Önkormányzat bevétele volt a beszedett közműfejlesztési hozzájárulás összege is. Tíz év múlva,  2008-ban az Égáz Rt megvásárolta az egész vezetékrendszert nettó 18 millió forintért. Ha ehhez az összeghez hozzáadjuk a tíz év közel 3 milliós bérleti díját, az időközben beszedett 3,5 millió közműfejlesztési hozzájárulás összegét, nem jártunk rosszul ezzel  a beruházással, hisz 10 év elteltével nettó értékben több pénzt hoztunk ki ebből az ügyletből, mint a 10 évvel előtti bruttó bekerülés volt. 

1992-ben egyházi ingatlan visszaadása címén két ingatlanra került rá az elidegenítési terhelési tilalom.
Egyik ingatlan a vasút alatt, a volt cselédek által lakott lakások területe volt, a másik ingatlan pedig a vasút felett a dombon elhelyezkedő, kápolnával egybeépített ingatlan, a hozzá tartozó valamivel több mint 1 hektáros területtel.
Utóbbinak érdekessége, hogy még a tanácsi rendszerben az épületet is megosztva az amúgy több min 2 hektáros terület másik fele egyházközségi tulajdonban volt. Ide tartozott a kápolna, a sekrestye és a plébános lakása, irodája.
A tanácsi részben egy pedagógus szolgálati lakás, a település iskolája, majd az iskola megszűnése után fél napos óvodája volt egyre romló körülmények között.

Volt Egyházi ingatlanok sorsa

A vasút alatti ingatlan sorsa rövid időn belül megoldódott.
Az Önkormányzat és az Egyház közötti szerződés rendezte e területet, olyan formában, hogy az Önkormányzat vállalta az ott lakók elhelyezését, és még a tanácsi rendszerben életveszélyesnek nyilvánított épület bontását. A Bencés Rend 1 millió forinttal járult hozzá ahhoz, hogy az önkormányzat teljesíteni tudja elhelyezési kötelezettségét, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a bontott építőanyag is Önkormányzati tulajdonba kerüljön.
Magáról a bontásról korábbi fejezetben említést tettem.

Kicsit érdekesebb volt a kápolnával egybe épített  és a volt Pannonhalmi Nagyközségi Közös Tanácstól jogutódként megörökölt szolgálati lakásnak és óvodának a visszaadása a hozzá tartozó több mint 1 hektáros területtel.
Erre kértünk a Minisztériumtól kártalanítást. 1992-ben 2 millió forintról szólt a megállapodás. Ez az idő múlásával és minisztériumi engedéllyel később 4 millió forintra változott.
A kártalanítási bizottság elé az első szerződés időpontjától számított 5 év elteltével kerülhettünk. Köszönhetjük ezt a tényt annak, hogy a Bencés Rend az általuk visszakért ingatlanok sorában első helyre sorolta a Tarjánpusztán levő ingatlanukat. Soha el nem múló hálával gondolok erre az időszakra. Jóindulatuk folytán jelentős segítséget adtak nekünk ahhoz, hogy ovodánk megépülhessen. 
1997. februárjában az Egyeztető Bizottsági tárgyalás eredménye képpen a 4 millió forintos megállapodásból - megfelelő indoklás, ennek dokumentálása és szóbeli megvédése után - 8 milllió forint kártalanítás lett. 
A megítélt összeget 1998. márciusában kaptuk meg.
Ebből az összegből voltunk kötelesek megoldani azt, hogy az átadandó épületből az óvodások kiköltözzenek.
A volt szolgálati lakásban a Rubics házaspár bérlőként továbbra is bent maradhatott.

 

A volt cselédlakások 1993-1994-es bontásából közel 100 ezer darab téglát bontottunk ki társadalmi munkában. Több köbméterre való faanyagot sikerült épségben kiszedni az ott levő lakások födéméből és tetőszerkezetéből.
Ezekkel az anyagokkal, a faanyag méretre vágása és megfelelő kezelése után, valamint az elkészült tervek engedélyeztetése után a település felső részén, a Baross téren elkezdtük építeni településünk óvodáját.
A munkadíjat, a járulékos anyagokat (cement, mész, homok, kavics kész beton, tetőcserép), a kőműves, ács munkdíját Önkormányzatunk saját költségvetéséből biztosította. A főfalak és a tetőszerkezet teljesen elkészült.
Valamivel több, mint két évig ebben az állapotban állt az épület. 
Az 1998. március 1-el megkapott egyházi kártalanítás 8 millió forintos összegével elkezdődhetett az épület teljes befejezése. 
1999. szeptember 1-én birtokba vették a kis lakók (11-en) az épületet. 
A hivatalos átadás 1999. szeptember 24-én volt. Szentmisével kezdődött az ünnepség. Dr Várszegi Asztrik Főapát Úr áldotta meg az épületet dr Sólymos Szilveszter OSB, Bócz Boldizsár OSB, Keresztfalvi Péter OSB rendtársaival együtt. Az ünnepséget falunapi vígasság követte. Vendégként fellépett a Nyúli Mazsorett csoport, az Écsi Népdalkör. A futballpályán pedig elkezdődött a Seres Imre emléktorna, melyet azóta is megrendeznek a futtball rajongók minden esztendőben.
(2009-től az Önkormányzat objektív okok miatt teljes egészében kivonult az emléktorna szervezéséből, szervezési szinten, hisz anyagilag soha nem kellett támogatni, mert a nevezési díjak elegek voltak a költségekre.)

Seres Imréről: Ő volt a Tarjánpusztán levő állami tartalékot tároló objektum őrségparancsnoka. Működése idején lövészklubot hozott létre. Sokat tett a helyi ifjúság sportolása, és szabadidő hasznos eltöltése érdekében.
Emlékét szeretettel és tisztelettel őrizzük.


2000-ben pályáztunk Budapestre az úgynevezett UKIG alapra annak érdekében, hogy a településünk egyik legrégebbi utcáját, a Madách utcát megépíthessük.
Megfeleltünk a pályázati kiírásban foglaltaknak, hisz ez az utca a 82-s főközlekedési úttal összeköttetésben állt.
Nagy szükség volt erre a beruházásra, hisz az addíg sem jó minőségű földutat ,,megviselte" a csatorna és gáz beruházás kivitelezése. Utóbbi után tengelyig jártak az autók a sárban, mentő nem tudott bemenni az utcába. Ha megszáradt a sár, akkor pedig a port verték fel az autók, mezőgazdasági járművek.
A pályázatban az útnak a 82-es úttal való összekötését két részre osztottuk. Első ütemben a belterületi szakaszra pályáztunk. A második ütem a mai napig várat magára.
Feltételezve, hogy az összeköttetés megvalósulása után jelentős forgalom lenne ezen az úton, betonalap készítését írta elő a Közlekedési Hatóság.
Ennek megfelelően 27 millió forintos volt a beruházás. 17 millió forintot nyertünk erre az útépítésre. Tíz millió forintot kellett biztosítani a településnek saját forrásból.
Sajnos nagyon szűk határidőt kaptunk a kivitelezésre. Ennek érdekében éjjel is dolgoztak az útépítők. Ha nem lett volna kész a kiszabott határidőre a beruházás, megvonták volna tőlünk a pályázati pénzt.
Sajnos ennek meg is lett az ,,eredménye", hisz az éjjel történt aszfaltozás kapcsán kicsit hullámosra sikeredett az aszfaltréteg.
Az én szememben értékéből nem von le ez a szépséghiba, főleg, ha a korábbi, előbb ecsetelt sáros és poros állapotú útra gondolok.  
Az építéssel egy időben aszfaltréteg került a Madách és a Kossuth uti járdákra is, amit felfoghatunk fájdalomdíjnak, jóvátételnek is a hullámos szakaszért.
Nagyobb baj az, hogy jó pár helyen javítani kellett az aszfaltot csőtörés miatt.

2000-ben térségi összefogással, Tarjánpuszta gesztorságával pályázatot adtunk be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Operatív Program néven.
Mivel pályázni műszaki tervek, adott esetben út - és vízrendezési tervek készítésére direktbe nem lehet, ezzel az Operatív Programmal, amelyben felvázoltuk a pályázatban részt vevő Tarjánpuszta, Győrasszonyfa és Lázi községek későbbi összefogásának lehetőségét, ezel együtt, mint e program mellékletként elkészülhettek a három település út - és csapadékvízelvezetési tervei.
Központi szerepet a tervezés kapcsán a Lázit Győrasszonyfával összekötő út kapott, hisz a pályázatban kidolgozott későbbi összefogás lehetősége csak ezen út megépítésével válhatott volna valóra.
Az, hogy a felvázolt, pénzügyileg kidolgozott elképzelés nem, vagy csak részben valósult meg, nem Tarjánpusztán múlott. Valószinűleg még nem értünk meg a változtatásokra, amit 5 évvel később, ha más formában is, de meg kellett tenni. Gondolok itt az iskola - óvoda ügyében történő összefogásra, a körjegyzőség alakítására.
Mégsem volt hiábavaló részemről a pályázattal való foglalatosság, hisz mintegy mellékesen elkészülhetett a pályázatban érintett községek összes útépítési, vízrendezési terve kül és belterületen, engedélyeztetési és kiviteli szinten, valamint a Győrasszonyfát Lázival összekötő út tervezése.
Mi szerencsére évekig tudtunk profitálni a meglévő tervekből, hisz a Munkácsy, Wesselényi, Ady utcák, a TIG-től átvett 1853-as (alsó telepre vezető út), 1856-os (felső teleprészhez vezető út) utak, valamint a Baross tér útpályázatánál csak aktualizálni, illete engedélyeztetni kellett a Közlekedési Hatósággal e terveket.
Mindezekre 8 millió 400 ezer forintot nyertünk a pályázaton, 600 ezer forinttal járult hozzá a Megyei Közgyűlés az úgynevezett saját erőhöz, ami ebben az esetben 3 millió forint volt. Ezt az összeget az érintett három település lakosságarányosan vállalta.
 
2000-ben pályáztunk a Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE ( Cél jellegű decentralizált) keretére, mely pályázattal hivatalunk földgázzal történő fűtésének kialakítását céloztuk meg. Az előirányozott 604 ezer forintos költséghez 368 ezer forint támogatást kaptunk, így kiválthattuk az eléggé drága addíg használt villanyfűtést.

Orvosi Rendelőnketa 60-as évek vége felé építették, azóta volt tarjánpusztán hetente kétszer orvosi rendelés. 
Sajnos ez az épület 2002-ben megsüllyedt, falai megrepedeztek, kéménye életeszélyessé vált.
Győr-Moson-Sopron megyei Terülefejleszti Tanács úgynevezett ,,vis maior" keretére pályáztunk, hogy megoldjuk ezt a problémát. Kérésünknek eleget téve 11 millió 500 ezer forint támogatást adott Önkormányzatunknak a Tanács.
E vis maior keretről tudni kell, hogy az előre nem látható káresemények enyhítésére, a helyreállításhoz adják megfelelő indokok és dokumentációk alapján.
Amikor a pénzt megkaptuk, kérelemmel fordultunk a Tanácshoz, hogy méltányolva azt a körülményt, miszerint a helyreállítandó épület egy olyan épület amely - a működésében az akkori jogszabályoknak sem felelt meg - gazdaságosan nem állítható helyre, hogy az általunk 2000-ben megterveztetett és engedélyeztetett bővítési rajzot felhasználva, a kapott támogatással és önerővel új Orvosi Rendelőt építhessünk.
A körülményeket megvizsgálva a Területfejlesztési Tanács megadta engedélyét, hogy új épület építésére használjuk fel az általuk megítélt támogatást.
Így készülhetett el mai formájában településünk Orvosi rendelője. Korszerű és barátságos környezetben fogadja a Doktor Úr a betegeket.

Ugyancsak 2002-ben pályáztunk a temetői ravatalozó építésére.
Ehhez a terveket még 1994-ben elkészíttettük, remélve, hogy egyszer meg is valósul a beruházás.
Az úgynevezett TEKI (területi kiegyenlítő) alapot céloztuk meg. Tíz millió forintot kértünk, 7 millió forintot ítélt meg számunkra a Területfejlesztési Tanács. Ezzel az összeggel plusz a település költségvetésében biztosított saját forrás felhasználásával épült meg az építmény.
Közben kimérettük a Földhivatal munkatársaival a temető területét -  melynek területe jóval nagyobbnak bizonyult az azidáig használtnál -, és új kerítésrendszerrel bekeríttettük. Az egyenetlenségeket kiegyenlítettük, 200 db oszlopos tuját ültettünk a kerítés mellé, melyből kb 150 db szépen fejlődik. Gondos takarítással, egynyári virágok ültetésével igyekszünk széppé varázsolni szeretteink végső nyughelyét. 
A rendezettséghez az is hozzájárul, hogy mindenki gondosan ápolja szerettének, szeretteinek sírját, síremlékét. 

Volt TIG telep

Községünk külterületén még a 60-as évek végén, a 70-es évek elején a vasúti sinek felett, az erdő alatti és erdő feletti részen megépült egy üzemanyag tároló objektum, amely összesen 40 millió liter üzemanyag tárolására volt alkalmas. 20 db egyenként 2 millió literes állóhengeres tartályokban tárolták a benzint, gázolajat és kerozint. Mindezt az erdő feletti több, mint 10 hektáros terleten.
Az ,,alsó", erdő alatti részen volt a vasúti iparvágány, a szivattyúházak és egyéb kiszolgáló épületek, valamint az irodák.
Fénykorában 40-50 embernek adott munkát ez a telep.
A 2002-ben a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (TIG Kht) a telep akkori kezelője (tulajdonos a Magyar Állam volt, a tulajdonosi jogokat az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gyakorolta) meghirdette eladásra e telepet. 
Több érdeklődő volt, aki megvásárolta volna ezt az üzemanyagbázist. Félő volt, hogy olyan tevékenységet választanak, ami a településünk érdekével ellentétes. Példáúl szó volt arról, hogy egy társaság vasgyűjtő és autóbontó telepet szeretett volna itt kialakítani. 
Ezt, és a későbbi nemkivánatos tevékenységeket megelőzendő Önkormányzatunk is jelentkezett vevőként e területre. 
Klasszikus esetben vevők közötti versenyeztetéssel kellett volna meghatározni a vevő személyét a kikiáltási árból kiindúlva. 
Felismertük, hogy mi az akkori bruttó 27 millió forintos költségvetésünkkel nem szerepelhettünk volna sikeresen e tárgyaláson, kérelemmel fordultunk az akkori FVM Minisztériumhoz, név szerint Németh Imre Miniszter Úrhoz, hogy közcélú hasznosításra szíveskedjen kizárólagos vevőként az Önkormányzatot kijelölni. 
Működésünk során irányunkban sok jó indulattal, korrekt ügyintézéssel találkoztunk, még is  meglepődtünk, hogy Miniszter Úr kérelmünknek helyt adva, 8 nap leforgása alatt hozzájárult ahhoz, hogy Önkormányzatunk versenyeztetés nélkül, kizárólagos vevőnek kijelölve megvásárolhatta ezt az objektumot. 
Beruházási hitelt vettünk fel 80 millió forint értékben a vásárlásra, illetve elköteleztük magunkat az alsó, ipari részen levő kármentesítés 39 milliós összegének kifizetésére. 
Elkezdődött egy nagyon kemény, egyben szép időszak az Önkormányatunk életében. 
Kemény azért volt, mert az akkori költségvetésünket többszörösen meghaladó összegre köteleztük el magunkat. 
Szép pedig azért volt, mert a munka során sok olyan jó szándékú, segítőkész emberrel találkoztunk, aki ilyen-olyan formában segítségünkre volt abban, hogy Tarjánpuszta túljusson ezen a nehéz időszakon, teljesíteni tudja a bank felé a fizetési kötelezettségét. 
Első sorban egy Győr-i vállalkozónak Kiss József Úrnak tartozunk el nam múló hálával, hisz az Ő készfizető kezessége és az általa kifizetett kamatok összege nélkül mi nem tudtuk volna a bankkal szemben vállalt kötelezettségeket teljesíteni. 
Ő fizette és alkalmazta 4 évig a gondnokokat a telepen. 
Sok múlott a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezeten, aki az összes bankot tekintve fel merte vállalni ennek a vásárlásnak a finanszírozását.  
Természetesen senki sem szivességből cselekedett, mint minden, ez is kőkemény üzlet volt. 
Végül is a bank megkapta a felvett 80 millió tőkét, a kamatokat, a kamatot fizető vállalkozó a befektetett pénzéért területet kapott az erdő feletti, később lakóparknak jelölt területből. Természetesen az Önkormányzat is jól járt, hisz visszafizettük a hitelt, kifizettünk az iparterületnél kármentesítésre egy jelentős összeget, és a soros beruházásaink önrészének nagy hányadát is az itt befolyt bevételekből finanszíroztuk.

A vásárlást követően, amint birtokon belül kerültünk két részre osztottuk a területet. A valamivel több mint 3 hektáros erdő alatti és a 10 és fél hektáros erdő feletti részre. 
Az erdő alatti rész külterület maradt, az erdő feletti rész belterületbe vonását Képvielő-testületi határozattal megerősítve kértük a Földhivataltól. 

Időközben megállapodást kötöttünk az ALCUFER Kft-vel a volt üzemanyagtárolók bontására. E tárolókból 20 db volt a területen, egyenként 2 millió liter befogadására voltak alkalmasak. Tisztított állapotban kerültek Önkormányzatunk tulajdonába.
Így, az engedélyek beszerzése után megkezdődhetett a tartályok bontása. 1.279.050 kg vasat adtunk el.
Az ALCUFER Kft elbontotta a tartályokat és saját költségén elszállította a vasanyagot.
A végelszámolásnál egyenleget vontunk a leltárban átvett 1 millió 396 ezer 242 kg vasból. A fentebb leírt, eladott 1 millió 279 ezer 050 kg vasanyagot kivéve 117.192 kg az a vasmennyiség, ami még a mai napig is megtalálható a két teleprészen közúti mérleg, vasúti vágányhídmérleg, tüzivíz-vezeték, 2 db 50 köbméteres víztartály, 2 db 100 köbméteres tartályban, anyagvezetékben, 10 köbméteres tartály, tüzivíz elekrtomos rendszer és még az elbontott tartályoknál a földben levő csövek formájában.
A leltárban átvett villanymotrokat egy öszegben 7 millió + ÁFA összegért adtuk el.

Az iparterületnek szánt területet értékestettük a Petrol Cash Kft-nek 45 millió + ÁFA összegért, ma már szintén üzemanyagot forgalmaznak rajta.

A lakparknak szánt erdő feletti rész környezetvédelmi vizsgálatának elkézülte után felparcelláztuk a területet. A környezetvédelmi hatóság vizsgálati eredménye szerint ez a terület szennyezésmentes, az építési engedélyek kiadhatók a felparcellázással kialakított 2-től 6 ezer négyzetméteres blokkok területére. Mindegyik blokk közepén ott van a 23 méter átmérőjű felépítmény, amelynek beépítését terveztük, tervezzük.


Három tulajdonosa van a területnek, Önkormányzat, egy győri és egy lábatlani vállalkozás.
Szeretnénk beépíteni a meglévő felépítményeket. Többféle elgondolás is megfogalmazódott, amikor a hasznosításról tárgyaltunk a tulajdonostársakkal, bérlakás, eladó lakás, nyugdíjas otthonok, mind szóba kerültek. Várjuk a megfelelő lehetőséget, amikor pályázat segítségével előbbre léphetünk.

Természetesen a jelen állapotban attól sem zárkózunk el, ha valaki iparterületnek szeretné megvásárolni a területet.

Munkácsy és Wesselényi utcák

2004-től folyamatosan pályáztunk a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz a Wesselényi és Munkácsy utcák útépítésére, vízrendezésére.
Ebben az időszaban úgy adták a pályázati pénzeket, hogy 3 éven keresztül lehetett igénybe venni, illetve lehívni a támogatásként megítélt összeget.
2004-ben, 2004-2005-2006-ra 12 millió fointot nyertünk,
2005-ben, 2005-2006-ra 6 milliót
2006-ban, 2006-2007-re 3 millió forintot.

Úgy próbáltuk koncentrálni az útépítést és vízrendezést, hogy nagyjából 2005 év vége és 2006 legyen a végső teljesítés határideje a könnyebb kivitelezés érdekében, mármint, hogy nagyon ne kelljen elaprózni a beruházást.
Nem a legjobb módszer volt a pályázatoknál az, hogy több évre tagolódott, de hát ekkor ehhez kellett alkalmazkodni annak érdekében, hogy plusz pénz jusson a településnek.

Óvoda felújítás

Szintén 2006-ra datálódott az óvoda épületének külső tatarozása.
Új szint kapott az épület, felköveztük a lábazatát, lefestettük az épület faszerkezetét.
A tető egy harmad részét vissza kellett szedni, és újra lecezni, illetve szigetelni. Sajnos a cserép átitatódik a csapadéktól, nehezen szárad ki, ezért az alatta levő lecek elkorhadtak.
(folyamatosan figyeljük a tető többi részét is, nehogy a korhadástól lecsússzanak a cserepek).
Mivel a tetőszerkezet és a cserép 1995-ben került fel az épületre, nincs már rá jótállás, illetve garancia.
Az óvoda kerítése is 2006-ban készült el. Az Önkormányzat zöld növények telepítésével, az óvoda gyümölcsfák ültetésével próbálta és azóta is folyamatosan próbálja szebbé varázsolni a környezetet.


Iskolaépület sorsa

A 2005-től 2007-ig üresen állt az iskola épülete. ,,Lakói" csak az Illak Vadásztársaság vadászai voltak, akik beíró helyiségként használták az egyik helyiséget.
2007-ben sikertelenül pályáztunk a felújításra, ezért úgy döntöttünk, hogy az évenként kapott mozgókönyvtári támogatás 800 ezer forintját az épületre költjük, illetve az Önkormányzat amennyit csak tud, saját költségvetéséből az épület felújítására költ.
Első sorban a falak szigetelését oldottuk meg. Radikális megoldást választottunk, mely szerint apránként kibontottuk padlószinttel egy vonalban a falat, és szigeteltük.
A közmunkások és a Falugondnok kibontották a válaszfalakat, felszedték az aljzatot.
A padlószint szigetelése után betonozás, majd járólapozás következett. A vízvezetéket újraépítettük, a radiátorokat kicseréltük.
Az egész épületben átszereltettük a villanyt, új világítótestek kerültek felszerelésre.
2009. őszén a közmunkát végzők levakarták a belső vakolatot, glettelték, csiszolták a falakat, mennyezetet. Ezután szinre festették a falakat.
Ugyancsak a közmunka programban részt vevők leverték a külső vakolatot az épületről.
Jelenleg szellőznek a falak, illetve szárad a korábbi vizesedés miatt a fal.
Pályázatot nyújtottunk be az épület szigetelő vakolattal történő ellátására, és a meglévő ajtók, ablakok cseréjére.
Megvásároltuk az iskola épületével szembeni magánterületet. Ennek megosztása után parkoló kialakítására kerül sor.

Baross tér 1854/27-es út

2008-ban pályázatot nyújtottunk be a Regionális Fejlesztési Tanácshoz az 1854/27-es út utépítésének kivitelezésére.
A pályázatot 25 millió 740 ezer forintos bekerülési értékre adtuk be. Ennek az összegnek kértük a 70 %-át támogatásként. Maximálisan ennyi volt kérhető a pályázati kiírás szerint. 
A Regionális Fejlesztési Tanács végül is 11 millió 294 ezer forint támogatást ítélt meg Tarjánpusztának. (Akkor érezzük a támogatás nagyságának jelentőségét, ha tudjuk, hogy a döntés évében Győr-Moson-Sopron megyére 25 milliós keretet állapított meg a Fejlesztési Tanács, mint felosztható összeget.)
Természetesen örültünk a valamivel több, mint 11 milliós támogatásnak is. 
Így azonban 14 millió 446 ezer forintot kellett volna hozzátenni a beruházáshoz. Ezzel az összeggel nem rendelkezett önkormányzatunk, ezért éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a műszaki tartalmat valamelyest megváltoztattuk. 
A műszaki tartalom csökkentésével minden olyan esetben lehet élni, amikor a támogatási arány a kértnél kevesebb. 
Végső soron a Képviselő-testület a 21 millió 411 ezer forintos beruházási összeg mellett döntött. 
Annyi változtatással, hogy nem beton, hanem múrvás alappal készülthetett el az út.
A műszaki tartalom csökkentésnél figyelembe vette a Testület, hogy nem nagy forgalmat bonyolít le az út, valamint korábban - még 1992 - ben - 20 cm-es múrva betömörítésével valamilyen szinten alapot teremtettünk az útnak. Természetesen erre a meglévő alapra még került betömörítésre múrva.
A közbeszerzési kiírást már a megváltoztatott műszaki tartalommal hírdettük meg.
A kivitelezés 2009-ben készült el.

Falugondnoki szolgálat

2008. március 1-el kezdődően elindult a falugondnoki szolgálat településünkön. A Képviselő-testület egyhangú szavazattal Szaló Ernőt választotta falugondnoknak.
Még ebben az évben pályáztunk egy gépjárműre. A pályázat eredménye képpen vásárolhatott Önkormányzatunk egy Volkswagen Crafter 2,5-ös kombi 9 személyes kisbuszt.  Erre, 8 millió 353 ezer forint támogatást kaptunk az Európai Vidékfejlesztési alapból. Ez az összeg a bekerülési összeg nettó értéke volt. Az Áfát, 1 millió 670 ezer forintot Önkormányzatunk finanszírozta.
A közbeszerzési eljárás lefolytatása kisség elhúzódott, ezért 2009. júniusában tudtuk megvásárolni a gépjárművet.
A Falugondnok azóta szállítja az alsó tagozatos gyermekeket naponta az iskolába, a hét 4 napján a felsősöket hazaszállítja Tápszentmiklósról. Az iskola koordinálásával részt vesz a gyermekek egyéb szállításában. (tábor, sport, versenyek) Igény és szükség szerint részt vesz az óvodások szállításában (úszás, bábszinház, múzeumlátogatás, kézműves foglakozások, kirándulás).
Előzetes egyeztetés után betegszállítást is vállal, amennyiben a család nem tudja megoldani.
A Győrasszonyfa-Tarjánpuszta sportkörrel kötött egyezség (pályázat eleme volt) szerint a falubusz a Győrasszonyfa-i falubusszal közösen részt vesz a sportolók szállításában is.
A Falugondnok feladatai közé tartozik még a közmunkaprogramban részt vevők munkájának koordinálása is a polgármesterrel történt egyeztetés és sokszor a saját belátása szerint. 
Kisebb javítási, szerelési, építési munkákat is elvégzi a falugondnok. 

Óvoda tetőtér beépítés

2009-ben pályázatot nyújtottunk be a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz annak érdekében, hogy meglévő óvodánk tetőterét beépíthessük. 
A támogatási arányokról való tájékozódás alapján 7 milliós összegre adtuk be támogatási igényünket 2,7 milliós saját erővel. A Tanács döntése alapján a kért összeget maradéktalanul megkaptuk.
A pályázat beadásakor engedélyes tervvel rendelkezett Önkormányzatunk. Engedélyezett tervvel a támogatási szerződés aláírásakor kell rendelkeznie a településnek. 
Az engedélyező hatóságok olyan mértékben ,,belenyúltak" a tervbe, hogy szinte újra kellett terveztetni a tetőtér beépítést. Természetesen semmi olyat nem kértek, amit nem kérhettek a hatályos joszabályok szerint. Viszont az eredménye az lett, hogy a tervezett bekerülés összege magasabb lett a korábban kalkuláltnál. 
Végső soron a beruházás elkészült minden nehézség ellenére. Nagyon szépen, igényesen, esztétikusan sikerült kialakítani az óvodások új életterét, amit 2010. január végén birtokba is vehetek.
Az így felszabdult alsó szinten megkezdődhetett a bőlcsöde kialakításához szükséges változtatások kivitelezése. 

Baross tér 1856/1-es út

Szintén 2009-ben nyujtottunk be pályázatot a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz az 1856/1-es út aszfaltos helyreállítására (TEUT Pályázat). 
Ez a pályázati konstrukció minden esetben 50%-os intenzitású pályázat. 
A 11 millió 833 ezer forintos bekerülési költséget figyelembe véve, a Tanács 5 millió 916 ezer forint összeget ítélt meg Tarjánpuszta községnek. 
Az út kivitelezése kb július 20-án készül el teljes mértékben. 
A műszaki átadást követően kerül sor az Önkormányzat 50 %-os részének kifizetésére, illetve ezután tudjuk a megfelelő dokumentumok kiállításával lekérni a támogatás majd 6 milliós összegét.
Az 1856/1-es út a Baross térre vezető út a Gesztenyés sarkától a felső telepkapúig tart. Kivitelezésre egy rövidebb szakasz került. A Gesztenyéstől a Sári Ernő házáíg levő szakasz felújítására szólt a támogatási szerződés. 
Igazából ez a szakasz az, amely megépítése fontos volt, hisz nem csak a Baross téren lakók használják ezt az utat, hanem az összes mezőgazdasági gép is, amelyek a külterületi szántókon dolgoznak. Szántanak, vetnek, aratnak. 
Az út korábbi állapotán nagyon meglátszott ez a használat. 
Félő volt, hogy egy két év elteltével nem lett volna elég a kivitelezésre a most elhasznált csaknem 12 millió forint. 

Kommunális traktor

Ugyancsak 2009-ben konzorciális pályázat keretében Bakonypéterddel és Győrasszonyfával karöltve Bakonypéterd gesztorságával kérelemmel fordultunk a Nyugat-Dunántúli Regionális fejlesztési Tanácshoz, hogy támogatást kérjünk egy kommunális traktor beszerzéséhez. A traktor valamivel több mint 11 milliós bekerülési összegéhez 8 millió forintos támogatást kértünk. 
A Cél jellegű Decentralizált alapból a Tanács 4 millió forinttal támogatta kérelmünket. 
Bakonypéterd, mint gesztor Győrasszonyfával karöltve úgy gondolta, hogy túl sok pénzt kellene hármunknak a 4 millióhoz hozzárendelni annak érdekében, hogy az eredetileg gondolt kommunális géphez hozzájussunk, és ezért Bakonypéterd, mint gesztor köszönte szépen, de nem tartott igényt a megítélt 4 millió forintra. 
Mivel tagjai voltunk a konzorciális pályázatnak, nyilatkoznunk kellett nekünk is az összegről. 
Nyilatkozatunkkal megerősítettük, hogy mi továbbra is szeretnénk igényt tartani a megítélt összegre, amit elfogadott a Tanács, és szeptember 30-ai ülésén Tarjánpusztának megítélte a 4 millió forintot. 
Mi éltünk azzal a lehetőséggel, hogy műszaki tartalmat változtassunk, így széleskörű tájékozódás után egy JD 3036E kereskedelmi leírású JOHN DEERE tipúsu traktort vásároltunk és hozzá egy GREEN SHARK tipúsu 4 méterre kinyúló 80 cm vágószélességű adaptert amely alkalmas rézsűk, padkák, egyenes területek kaszálására. 
A gép olyan alapgép, amelyhez később vásárolható fülke, hótoló, sószóró, külöböző kaszák. 
Lassújárműként van levizsgáztatva, hamarosan kap rendszámot. Mivel vonóhorggal is rendelkezik, a későbbiekben pótkocsit vásárolva, az Önkormányzat a saját szállításait is el tudja végezni. 

Nagy vonalakban ennyit tudtam írni az elmúlt majd 19 esztendőről.
Azt sajnálom, hogy az elejétől fogva folyamatosan képekkel nem tudom illusztrálni az önkormányzati munkát, a soros építkézéseket, bontásokat. 
Egy két kép került elő ezidáíg, megpróbáljuk digitalizálni és felrakni a honlapra, mintegy mementóul: Ilyen volt, Ilyen lett címmel. 
Mivel 2010 a választás éve, a törvényi kötelezettségemnek eleget téve a közeljövőben interneten és papír alapon is közzéteszem az Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetét. 

2010. július 20. 
Kálmán Józsefné

A választás megtörtént, 2010-től 2014-ig tartó időszak polgármestere ismét Kálmán Józsefné lett. 
Köszönöm az engemet támogatóknak, hogy ismét rám szavaztak, és töretlenül folyhat a megkezdett munka. A választási kampányból láttam, hogy igazából páran nagy űrként élik meg, hogy nincsenek különböző klubok, egyesületek, illetve vannak, de nem működnek igazán. 
Ha körül nézek a környező településeken - és biztosan van kivétel -, sehol sem a polgármester fémjelzi ezeket az egyesületeket, klubokat. 
Civil szerveződésként jönnek létre klubok, természetesen önkormányzati támogatással. 
Ennek Tarjánpusztán sincs semmi akadálya. Kell kidolgozni egy jó programot, fel kell állítani a működés rendjét, kérni kell a Képviselő-Testület támogatását. Lehetőleg a költségvetési év elején. Meg kell szólítani az embereket és meg kell nyerni egy -vagy több- jó cél érdekében. 
Várjuk ezeket a kezdeményezéseket. 

                                                                ---------------------------------------------------
Még 2009-ben adott be Önkormányzatunk pályázatot a volt iskola épület külső hőszigetelő vakolására, ajtó és ablak cseréjére, amelyet 2011-ben pozitívan bírált el a Pannónia Kincse Leader Egyesület. Valamivel több mint 4.600.000,-Ft-támogatást kaptunk a munkálatokhoz. A munkálatok ÁFA összegét kellett az Önkormányzatnak fizetni. 
2011. novemberében elkésültek a munkálatok. 
Végleges elszámolás, és helyszíni ellenőrzést követően a támogtás összegét megkaptuk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jóvoltából. Mivel utófinanszírozású volt ez a pályázat is, a támogatás összegével egyenlítettük ki azt a hitelt, amelyet azért vettünk fel, hogy ki tudjuk fizetni a munkálatokat. 
Kisebb belső javítás után megkezdhette működését a könyvtár, amely az immár kívül is felújított volt iskolaépüleben kapott helyet. 
A könyvtáros heti 10 órában Mácsainé Pál Éva. 
Csütörtökönként asszonytorna, pénteken ringató foglalkozás van az épületben a 3 éven aluli gyermekeknek.


2012. decemberében az Állam adósságkonszolidáció keretében átvállalta a települések adósságát. Többek között Tarjánpuszta adósságát is, amely 45 millió forintra rúgott. 
Tudom, hogy nagyon sok ez a pénz, főleg, ha az ember a saját háztartására gondol. 
Más a megitélés, ha tudjuk, hogy ez az adósság miért, és hogy keletkezett. 
Előre szeretném bocsájtani, hogy nem megélhetésre, illetve fenntartásra vettük fel ezt a pénzt.
Fejlesztések úgynevezett ,,önerejére", tehát a település pályázaton elnyert beruházási összeghez biztosítandó saját ,,erő" biztosítására kényszerült felvenni a település annak érdekében, hogy ne kelljen lemondani az éppen folyó - államilag támogatott - beruházásról.
Nevezetesen az óvoda tetőtér, a kommunális kistraktor, a Baross téren levő 1856/1-es út rekonstrukciójára nyert összesen 20 millió pályázati pénzhez szintén 20 millió forint hitel párosult, mert a pályázatok támogatási intenzitása csak 50%-os volt. 
A másik 24 millió forint az építési telkek kialakítására felvett 38 millió hitelből ,,maradt".
A végső konklúzió esetünkben: kaptunk a 3 pályázathoz 20 millió támogatást a hozzá felvett 20 millió hitelt konszolidálva összesen 40 millió állami pénzzel gazdagodott a beruházások révén Tarjánpuszta. Mivel a telkek után fennmaradó 25 milliót is konszolidálta az Állam, így már 65 millió forintról beszélünk. A megmaradó 23 telek hozzávetőleges vételára 30 millió forint, ami értékesítés esetén Tarjánpuszta bevétele, ezt hozzáadva a ,,nyereségként elkönyvelt" 65 millió forinthoz, immár 95 millió forintról beszélünk mint hozadékról. 
Természetesen csak azok látták át, akik annak idején meg merték kérdezni, hogy mi is ez az adósságkonszolidáció. 
Amikor a hitelfelvétel mellett döntöttünk természetesen még nem tudtuk, hogy ki fogják fizetni a települések adósságát. 
Tudtuk viszont, hogy hosszú távon a költségvetésünkben kezelhető lesz ez a hitelállomány. 
Mint minden, természetesen ez sem járt következmények nélkül.(mármint az adósságkonszlidáció)
2013-tól elvették a településekhez befolyt gépjárműadó 60%-át, illetve áttért az állam a feladat tipusú finanszírozásra. 
Ez azt jelenti, hogy minden feladatra külön finanszírozás jár, aminek felhasználásáról az évet követő költségvetési beszámolókor el kell számolni. Ha többlet keletkezett, akkor vissza kell fizetni, a hiány keletkezett azt a településnek kell kipótolnia. 
Természetesen egy település soha nem minősíti ezeket az intézkedéseket, hiszen nekünk az a dolgunk, hogy a megváltozott körülményekhez igazodva a legjobb tudásunk szerint szolgáljuk a közösséget.
2012. év végét nem csak az adósságkonszolidáció jellemezte.

Ez év decemberében - törvényi elvárást teljesítve - megszüntettük a Győrasszonyfa és Bakonypéterd községekkel  közös Körjegyzőséget.
E három település lakosságszáma sajnos nem érte el az elvárt 2000/lakos egyenértéket. 
Annak érdekében, hogy 2013. január 1-étől megfeleljünk ennek az elvárásnak, Ravazd és Écs községekkel társulva, Écsi Közös Önkormányzati Hivatal néven több, mint 3600 lakost kiszolgáló társulást hoztunk létre. 
Már az elején kitünt, hogy jól sáfárkodtunk a lehetőségeinkkel. Gördülékenyen ment továbbra is a hivatali munka. 
Écs lett a központ, Ravazdon és Tarjánpusztán kirendeltség működik. A hatósági és közös hivatali ügyeket Écsen végezzük. A telpülések igazgatási ügyei, az adó és a pénzügy helyben maradt. A jegyzői feladatokat dr Betalanné Józsa Judit látja el azóta.



2013 és 2014 sajnos egyébként pályázat szempontjából stagnáló év volt.
Közterületeink rendbetétele, utcanévtáblák kihelyezése, parkosítás jellemezte munkánkat. Vásároltunk egy szárzúzót a kistraktorhoz, vettünk egy új ,,ráülős" kistraktort, egy fűnyírót, gödörfurót, ágaprítót. A napokban kell elkezdődnie a ravatalozó és az önkormányzati hivatal külső munkálatainak. Az óvodát augusztusban kifestettük, a teraszt felújíttattuk.
Lefutottak a korábbi időszak pályázatai. Fentieken túl az elszámolásé, a számvetésé volt ez a másfél év, illetve már most folynak a 2015-ös évtől kezdődő 2020-ig tartó időszak pályázati tervezései,a stratégiák kidolgozása. Komoly háttérmunkaként elkészült Győr-Moson-Sopron megye feljesztési terve. 

Tarjánpusztán 2014-es eredmény volt a Kápolnánk és hozzá tartozó helyiségek teljes felújítása. Ez a beruházás még 2012-es pályázat eredményeként jöhetett létre. Teljes egészében Egyházközösségünk pályázta és koordinálta a beruházást. 
Segítséget összességében 550 ezer forint összegben kapott az Önkormányzattól. 
Erről a beruházásról bővebben a Szent Benedek Lelkészség link alatt beszélünk. 

2014. szeptember 1.
Kálmán Józsefné

Önkormányzati Hivatal:

Örömmel tudatom, hogy elkészült az Önkormányzati hivatal külső felújítása. Mivel az épület eredetileg víztározó volt, 90 cm vastagságúra készítették a falakat. Reményünk sem volt arra, hogy ilyen vastagságú falat a többi épületnél - volt iskolánál, kápolnánál, vendégháznál - alkalmazott fal átvágásos megoldással szigeteljük. 
A BAUMIT egyik korszerű termékét alkalmaztuk a vakolásnál és a színezésnél. Az épület nyílászárói tölgyfából készültek, ezek festése, mázolása is megtörtént. 
Ha a kültéri lámpák is felkerülnek az épületre, elmonhatjuk, hogy külsejében is megújúlt az immár 23 éve üzemelő Hivatal.

Az épület belső rekonstrukciója az elmúlt évben folyamatosan készült.
Előbb a butorokat cseréltük le, a falba szekrényeket készíttettünk, járólapoztattunk, majd az elavult számítógépparkot újítottuk meg.
Az új internet haszálatával 2014 őszén elmondatjuk, hogy Tarjánpuszta község Önkormányatának Képviselő-testülete megteremtette a korszerű ügyintézés feltételeit. 


Temetői ravatalozó: 

Ugyancsak e hónap közepére készült el a Temetői Ravatalozó felújítása. 
Az északi urnafal korábbi vakolatát leverve, a Hivatalnál alkalmazott Baumit termékekkel újra vakoltuk és színeztük. 
A keleti és észak-keleti fal hibáinak kijavítása megtörtént, és egységes színt kapott az építmény külseje. 
A korábban kitöredezett kövezetet egy csíkban felvágtuk, apró kaviccsal fogjuk kitölteni annak érdekében, hogy az esetleges fagyban ,,mozogni tudjon" a járó felület. 
A nyílászárókat részben átfestettük. 
A tetőszerkezet festése egy későbbi időpontban fog megtörténni. 
Megrendeltük azokat a kőből készült virágtartókat, amelyekkel ki szeretnénk váltani a már szétmálló fa virágládákat. 
A közelgő halottak napján szeretnénk, ha méltó körülmények között tudnának megemlékezni / tudnánk megemlékezni elhunyt szeretteikről / szeretteinkről.
Ez a gondoskodás nem csak az épület felújítását jelenti, hanem magának a temetőnek is a folyamatos karbantartását, kaszálását és a növények gondozását is. 

2014. október 10. 
Kálmán Józsefné polgármester

2014. október 12-i választás eredménye a következő:

Polgármester jelöltek:

Kálmán Józsefné 146 szavazat
Nagy Donát 59 szavazat

Képviselő jelöltek:

Matyikó Ferencné 121 szavazat
László Nikoletta 70 szavazat
Kálmán Norbert 133 szavazat
Zélity Ferenc 29 szavazat
Lanczendorfer Ignácné 123 szavazat
Németh István 128 szavazat

2014. október 15. 

Kálmán Józsefné

Az Önkormányzati választásokat követően Lázi és Veszprémvarsány települések megkeresték Écs, Ravazd és Tarjánpuszta Képviselő-testületét, kérték hadd csatlakozzanak az Écsi Közös Önkormányzati Hivatalhoz. 
A Testületek megvitatták a kérdést, és úgy határoztak, befogadják a csatlakozni kívánó településeket. 
Az Alapító Okirat és a települések egymás közötti megállapodásának elkészülte után a Magyar Államkincstárhoz lettek benyújtva az iratok törzskönyvi bejegyzésre. 
2015. január 1-ét követően immár több mint 5000 fő lakosságszámot szolgál ki közös hivatalunk. 
Természetesen sok munkával jár az átállás. Főként a csatlakozó települések részéről jár többlet munkával. 
Mindannyian összefogtunk annak érdekében, hogy gördülékenyen menjen az átállás. 

2014. november
Kálmán Józsefné

2014. december 17-én vártuk a közösségi házban a 60 éven felüli Tarjánpusztaiakat. 
A Baráti Dalszínház operett slágerekkel, népszerű melódiákkal szórakoztatta a megjelenteket. 
A felszolgált vacsora után Frankó Ferenc énekelt magyarnótákat. 
Köszöntöttük a település legidősebb férfi lakóját, Tomozi Imre bácsit. 
A legidősebb hölgyet, Biczó Lászlónét otthonában köszöntöttük fel egy csokor virággal.
Búcsúzóul ajándékcsomagot vehettek át a megjelentek. Akik nem tudtak eljönni erre az ünnepségre, azoknak a lakására vittük az ajándékcsomagot. 

december 23-án karácsonyvárásra vártuk a Tarjánpusztaiakat. Bende Ildikó, a Győri Nemzeti Színház művésze varázsolatos műsorral kápráztatta el a megjelent felnőtteket és gyermekeket is. Szokásunkhoz híven zsíroskenyeres, forralt boros, beszégetős szép estét tölthettek együtt a részt vevők. 
Köszönet a szervezőknek és a segítségeknek.

2014. december 28. 
Kálmán Józsefné polgármester
 
2015. 

Január elsejével immár 5 település alkotja a közös önkormányzati hivatalt. 

Várjuk azokat a pályázatokat, amelyeket a 2020-ig tartó időszakban kívánnak kiírni számunkra. 
Ezidáig egy Belügyminisztérium által kiírt pályázat jelent meg, amelyet többek között meglévő aszfalos út felújítását célozta meg. sajnos a településünk pályázata - melyet a nagy Madách utca felújítására adtunk be - forráshiány miatt elutasításra kerület. 
Sajnos nagyon szűkös kerettel hírdették meg a pályázatot. 3 milliárdos keretre 54 milliárdos igény érkezett be. 

                               -----------------------------------------------------------------

Az MVH közösségi közlekedésre kiírt pályázatán viszont sikeresen vett részt településünk. 
5 millió forintos támogatást kaptunk a gépjármű beszerzéshez, amely járművet - egy SUZUKI terepjárót - október 12-én vehettük át. 
A pályázat elszámolása folyamatban van. Reméljük hamar megkapjuk a támogatást, amelyet az önkormányzat költségvetéséből megelőlegeztünk, mivel a pályázat utófinanszírozott. 

Ez év december 31-éig ígéretet kaptunk, hogy a TOP (Területi Operatív Program) keretében kiírásra kerülnek pályázatok. 
Van útépítési terv a tarsolyunkban, megterveztettük a buszmegálló terveit is. Mindkét terv engedélyezett terv. 

2015. november 
Kálmán Józsefné polgármester

 


2016.

 

2015. év végétől kicsit megszakadt a falutörténet írása részben a krónikás hibájából, részben technikai okok miatt.

Talán most már minden akadály elhárult, ezért emélkeimre hagyatkozással, illetve pár adatra való hivatkozással a 2016-os esztendőről szeretnék írni a kedves ide Látogatónak.

 

Az esztendő eleje az Önkormányzat életében is nagyon csendesen kezdődött, hisz ilyenkor van az előző év számvetésének és az előttünk álló évnek a tervezési időszaka.

A hivatal munkatársai az elszámolási és tervezési változások elvárásainak figyelembe vételével, központi irányítás mellett, a Magyar Államkincstár adatbázisába töltik fel az elszámolás és tervezés adatait.

Mint korábban említettem, nagyon várjuk azokat a pályázatokat, amelyekkel szeretnénk még élhetőbbé tenni kis közösségünket.

Céljaink eléréséhez elengethetetlenül szükségesek ezek a pályázatok.

Szeretnénk megoldani a buszmegálló kérdését, az bölcsőde udvar kialakításának kivitelezését, az úgynevezett kis Madách út építését.

Utóbbira ezidáíg ,,spórolt" az Önkormányzat, érezzük annak felelősségét, hogy gondoskodnunk kell a megfelelő közlekedési útról ezen a területen.

A bölcsőde udvar kialakítását jogszabály írja elő, melyre kötelezést kaptunk a Minisztériumtól.

Be is adtuk ez irányú pályázatunkat, ennek tényét elfogadva kaptunk a minisztériumtól halasztást a kivitelezésre.

Sajnos forrásaink jelentősen csökkentek szintén egy újabb jogszabály megjelenésével.

Így 5 millió forint ,,saját" bevételtől esett el az Önkormányzat 2016-ban.

Sajnos az időközben megjelent pályázatokból csak a bölcsőde udva kialakításra sikerült beadni pályázatot.

Útra csak akkor pályázhattunk volna, ha a tervezett út munkahelyteremtő beruházáshoz csatlakozhatott volna.

A tervezett buszmegálló ( aminek kiviteli terve korábban elkészült ) megépítésére sem pályázhattunk, mert arra csak két esetben volt lehetőség a kiírás szerint, ha közúti beruházással párosúlt volna, vagy ha közbringa állomást építettünk volna ki.

Sajnos úgy tűnik hiába való gondolat volt, hogy megnyugtatóan rendezzük a buszról való le és felszállást, mert nem elég, hogy nem tudtunk pályázati forrást lehívni, de a gázművek engedélyének hiányában az út mellett kialakítandó buszváró épületet sem lehetett volna kialakítani.

Csak abban az esetben lett volna ez lehetséges, ha az út melletti rézsűben elhelyezett gázvezeték kiváltásáról gondoskodott volna az Önkormányzat.

Ez azt jelentette, hogy a gáz vezetékkel meg kellett volna kerülni a buszfordulót.

Ennek tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési költsége, valamint azoknak a ,,szigeteknek" a kiépítése, amelyeke történt volna a le - és felszállás (tervezői költségvetés szerint 6 millió forint), számunkra pályázat nélkül megfizetethetetlen lett volna.

Időközben sikerült kialakítani a buszváró épületét a korábbi helyére.

A buszfordulóban levő fákat felnyesettük annak érdekében, hogy a bejövő buszok elférjenek.

Az ív majdani kiszélesítésével, a torkolat kiszélesítésének megtörténtével a hely alkalmassá válik a buszok ki és behajtására.

Ezt egyébként az iskolásokat szállító busz naponta meg is teszi.

 

 

 

Pályázatilehetőség híján 2016. augusztusában, szeptemberében az Önkormányzat 100 %-ban saját forrásból megépítette az úgynevezett ,,kis" Madách utcát. A valamivel 16 milló forint feletti beruházással szép és jól megépített, szegélyezéssel ellátott út épült. Remélem többek örömére. 

 

Az útépítéssel párhuzamosan elvégeztettük a Baross téren és a Wesselényi, Munkácsy utcákban a kisebb javításokat az aszfalt burkolaton. 

 

A hosszabb Madách út útburkolatának javítására, megerősítésére beadott pályázatunk sikerrel járt. 

14 millió 252 ezer forintot kaptunk erre a célra 2016. októberi belügyminisztériumi döntéssel.